Talán előbb azt a logikát kellene valóban logikává, magyarul okossággá formálni. Mert amíg az ok-okozat fel sem merül benne addig az okozatossághoz, azaz a logikához semmi köze az elmélkedésednek.

Előzmény

Válasz

Szóval az olyan ma stabilak tűnő egyenleteket mint a Dirac állandó, a Heisenberg határozatlansági reláció mind-mind az általam felvázolt logika mentén kell átgyurmázni, és alkotó szubdimenziókra valamint az alkotó szubdimenziók polarizációjára és görbületére (törtértékére avagy ahogy elneveztem: deltájára) bontani.

Előzmény

Válasz

Engedjétek meg, hogy a fentieket átfordítsam a speciális pi-dimenzió nyelvezetére:

mint -immár- tudjuk, az elektron olyan hely ahol a dimenziók száma ~3.9. Innen a pi dimenzióból tekintve látszólagos kőrpályán halad a proton körül, a spinje és töltése az alkotó dimenzióinak az értékéből és a polaritásából adódik. Így az eletront alkotó szubdimenziók közül az egyik poláris, így teljesen körbehajlik. Azt is tudjuk immár, hogy a foton egy olyan hely, ahol a dimenziók száma eléri a 4-et. Mivel az alkotó dimenzióinak a polaritása megszűnik, innen a pi-dimenzióból tekintve lineáris pályára áll.

Itt álljunk meg egy szóra. Miből adódik a foton hullámterjedelme?
A foton hullámterjedelmét az okozza, hogy egy antifoton , azaz a -4 számú dimenzió köré felcsavarodva mozog látszólagos spirális pályán (szintén relatív a pi-dimenzióból megfigyelve) Abban a pillanatban ahogy a foton ledob magáról egy szubdimenziót elektron válik belőle , az addigi planáris térdimenziója idődimenzióvá konvertálódik, és a maradék 3 dimenziója szimpla polarizálódik, ezért körpályára áll, és mérhető sebességgel mozog, hiszen az alkotó 4 dimenzióból már a tér és az idó dimenziók hányadosát sebességként ismeri a fizika.

Válasz

Kedves László!

Én írtam, lapozzon 4 lapot vissza és meglátja, ha elfelejtette volna:
"Vértes Géza üzente 4 hónapja

Kedves László!

Az ötlet jó. Annyira nagyon jó, hogy vannak centrifugális és vannak rezonanciás hűtőgépek.
A nagyobb energiájú atomok-molekulák tömege is nagyobb, ezért nagyobb kitérítő erő kell a körpályára kényszerítéshez."

"beillesztem a KFKI rövid ismertetőjét:
"A gáz a rotor falától gyors forgásba jön. A CENTRIFUGÁLIS ERŐ a nehezebb uránizotópot (238U) kifelé hajtja, míg a könnyebb 235U középen, a tengely mellett dúsul fel."

Mindkét írásban az szerepel, hogy a nagyobb tömegű részecskék a falazathoz, a kisebb tömegűek a tengelyhez "áramlanak". (Bár ez az "áramlás" eléggé képletes kifejezés ebben az esetben. Mert igazából a "lassú és kis mértékű dúsulás" illene az "áramlás" helyére.

Egyébként "A CENTRIFUGÁLIS ERŐ " az idézetben sem helyt álló mert a centrifugális erő csupán egy virtuális erő. Centripetális erő nélkül nem létezik.

Helyette a molekulákra ható ütközések vektorai illenének amelyre igaz az idézet további része:

"a nehezebb uránizotópot (238U) kifelé hajtja, míg a könnyebb 235U középen, a tengely mellett dúsul fel. Kis terelő lemezekkel vagy a rotor alsó, külső melegítésével emellett még lassú függőleges áramlást is létrehozhatnak úgy, hogy a gáz belül felfelé, kívül lefelé áramlik."

Vagyis miután a hőmérséklet növekedéséhez deltaE energiától elválaszthatatlan a deltam=deltaE/c² tömeg növekedése, a melegebb molekuláknak - mint már hónapok óta írom Önnek - a falazatnál kell (kellene) sűrűsödniük, és a tengelynél a hidegebbeknek.

Csakhogy! Ez a sűrűsödés olyan kicsiny mértékű, hogy hőmérővel nem mérhető.

Megint csak odajutottunk, hogy van egy elmélete amit olyan mérésre alapozott amelyet korrekten nem végzett el, vagy nem végezhetett el, mert nem alkalmas a mérés elvégzésére a berendezése.

Amikkel mérhető lenne olyanhoz nem tud hozzáférni és tetejében fordítva működnek mint ahogyan azt ön elképzeli.

Előzmény

Válasz

Tényleg nem egy nyelvet beszélünk: ezennel be is fejezem, mert annak ellenére, hogy ábrát is adok, nem érti a centrifugák működését, így hiábavaló szópocséklás a beszélgetésünk. Amikor a képet beillesztettem, figyelmeztettem, hogy meg ne tévessze az alulról felfelé történő meleg áramlás, mert az csak rásegítés. A centrifuga, mint ahogy a neve is mutatja a centrifugális erőre épül. És hogy ne zavarja meg Önt az én nyelv, vagy fogalom használatom, beillesztem a KFKI rövid ismertetőjét:
"A gáz a rotor falától gyors forgásba jön. A CENTRIFUGÁLIS ERŐ a nehezebb uránizotópot (238U) kifelé hajtja, míg a könnyebb 235U középen, a tengely mellett dúsul fel. Kis terelő lemezekkel vagy a rotor alsó, külső melegítésével emellett még lassú függőleges áramlást is létrehozhatnak úgy, hogy a gáz belül felfelé, kívül lefelé áramlik. Így a rotor aljára lenyúló csöveken át a szélekről kiszívott gázban valamivel kisebb, míg felső csöveken középről kiszívott gázban pedig valamivel nagyobb az 235U aránya, mint a beadott összetételben." A centrifugális erőt többször aláhúznám. Ezzel szemben az Ön állítása tévesen:
"gázmolekulákra nem hathat centripetális erő mert szabadon repülnek?
- Ha ezt is tudja, akkor miért nem érti, hogy centripetális erő nélkül nem hat a gázmolekulákra centrifugális erő?"
Javaslom hagyjuk abba, mert mérföldekre vagyunk az eredeti probléma felvetéstől, és minden mondatunkkal csak távolodunk tőle.
Megköszönöm, és megtisztelő, hogy ennyi időt és energiát pazarolt a témára, de itt az idő belátni, hogy így nem vezet eredményre

Válasz

Egy-két kérdés:
- Tudja ön, hogy centripetális erő nélkül nincs centrifugális erő?
- Ha tudja, akkor tudja azt is, hogy a gázmolekulákra nem hathat centripetális erő mert szabadon repülnek?
- Ha ezt is tudja, akkor miért nem érti, hogy centripetális erő nélkül nem hat a gázmolekulákra centrifugális erő?

Előzmény

Válasz

Kedves László!

Úgy tűnik nem egy nyelven írunk-olvasunk.

" A forgó centrifugában a forgó vonatkoztatási rendszerhez képest a gáz nyugalomban van." - Már hogyan lenne a 200-600 m/s sebességű molekula nyugalomban a forgó rendszerhez viszonyítva?
Nincs nyugalomban! 200-600 m/s sebességgel mozog.

"Ön tagadja, hogy gáz centrifugák esetében létezne a centrifugális erő." - Mint az által belinkelt ábrán is látszik, a rotorral ütközéskor a gáz molekulái egyforma sebességű ütközést kapnak. De mivel a nagyobb tömegszámú és a kisebb tömegszámú urán (235 ill, 238 ) vegyületének molekula tömege 3 atomsúlynyi mértékkel eltér a nehezebb molekulák alulra, a könnyebb azaz az U235-öt tartalmazó molekulák pedig felülre kerülnek, mindkettő a forgás síkjára merőleges tengely azaz az axiális irányban távoznak a centrifugából. Mert a tömegszám különbözettel különböző nagyságú m1 és m2 tömegeik ugyanazon v sebességű ütközéssel v*m1 > v*m2 impulzust kapnak.
Azaz nem az ön által emlegetett centrifugális erő hat a szabadon repülő molekulákra, hanem az ütközéssel kapott és egymás között is átadott impulzusok.
Vagyis teljesen más történik mint amit ön emleget.
"Ez az Ön állítása, amellyel megcáfolja a létező urándúsító centrifuga működését. " Miután példának hoztam a dúsításra használt "más szerkezetű" szupercentrifugákat, értelmetlen az azon állítása, hogy tagadnám a létüket vagy a működésüket.

"Képzeletben tegyen be a hengerbe egy radiális lamellát. A lamella két oldalára ható nyomás-egyenletes forgás esetén- azonos lesz. "
Ez csak akkor lenne igaz, ha a gázok a lamella hatására nem jönnének örvénylő mozgásba, ahol a sugár irányú elmozdulással különféle forgási sebesség van, de ebben is a különféle sebességű (200-600 m/s) molekulák egyaránt benne vannak.
"Vagyis a gáz forog a centrifugával együtt. " - Helyett: Vagyis a gáz nem tud együtt forogni a hengerrel, mert ahhoz a hengernek 50-szer - 100-szor nagyobb sebességű forgása sem lenne elegendő.

Miután a gázmolekulák ütközéstől - ütközésig egyenes vonalú SZABAD mozgást végeznek.

"Ha forog, akkor hat rá a centrifugális erő." - Így van! Ha forogna, de nem tud forogni. Egyenes vonalú mozgásokat végeznek a gázok molekulái.

"A részecske tehetetlensége révén nem követi a körpályát, a centrifugális erő hatására a nehezebb részecskék elfoglalják a szélső fal környékét. Kár is több szót vesztegetni, magyarázni azt, ami működik. (urándúsító)."
Ismét nézze meg az ábrát! A dúsított azaz U235-ös atomot tartalmazó könnyebb molekulák felül,
a nehezebb azaz U238 atomot tartalmazó molekulák alul KÖZÉPEN lévő csövön át hagyják el a centrifugát.

"Jó messze kerültünk a hőmérséklet szeparátortól, nemde?" Az urán dúsító centrifuga a "klasszikus fizika" szerint mű-kö-dik. Nem az ön rezgő elve szerint. Sajnálom. Ez van.

Előzmény

Válasz

Kedves Géza!
Alaposan meglepődtem hozzászólásán, amelyet nagy tévedésnek tartok. Ön tagadja, hogy gáz centrifugák esetében létezne a centrifugális erő. Sőt, homályosan(minden konkrétum nélkül) utal arra, hogy az urándúsító centrifugák is más elven dolgoznak. Okulásképpen feltöltök Önnek egy sematikus ábrát az urándúsítóról. Bizony, gázok esetében is létezik a centrifugális erő. (Remélem nem zavarja össze a képet az, hogy a dúsítás fokozása érdekében melegítik a gázokat. A centrifuga enélkül is dolgozna, a melegítés által előidézett függőleges áramlás csak a hatékonyság fokozására kell)
Egy másik fogalomzavar: a molekula saját mozgásvektorral rendelkezik, ezért nem hat rá a centripetális gyorsulás. Ez az Ön állítása, amellyel megcáfolja a létező urándúsító centrifuga működését. Igaza van abban, hogy a molekula saját mozgásvektorral rendelkezik, te téves következtetést von le ebből. Hadd segítsek megvilágítani ezt a kérdést. A következőket állítom. A forgó centrifugában a forgó vonatkoztatási rendszerhez képest a gáz nyugalomban van. Képzeletben tegyen be a hengerbe egy radiális lamellát. A lamella két oldalára ható nyomás-egyenletes forgás esetén- azonos lesz. A jelenlegi gázmodell szerint ez csak úgy lehetséges, ha a gázatomok azonos átlagsebességgel ütköznek a lamella két oldalába. Vagyis a gáz forog a centrifugával együtt. Ha forog, akkor hat rá a centrifugális erő. A részecske tehetetlensége révén nem követi a körpályát, a centrifugális erő hatására a nehezebb részecskék elfoglalják a szélső fal környékét. Kár is több szót vesztegetni, magyarázni azt, ami működik. (urándúsító).
Jó messze kerültünk a hőmérséklet szeparátortól, nemde? A szeparátor jóval nehezebb kérdés, mert itt nincs tömegszám különbség, itt csak molekula sebesség különbség van (legalább is a klasszikus fizika állítása szerint)

Urán_centrifuga.JPG

Válasz

Kedves László!

Nagyon sajnálom azt, hogy nem él a beszélgetés lehetőségével. Azt is nagyon sajnálom, hogy szőrözésnek látja a mondataimat.
Pedig Ön mint műszaki ember bizonyára csak elfeledkezett arról, hogy olyan állapota nincs a gázcentrifugának, hogy:

"Külön magyaráznom kellene, hogy a forgó rendszerben a rendszerrel együtt forgó molekulákra hat a centripetális gyorsulás? Ezt tagadja? "

Mert nincsenek a rendszerrel együtt forgó molekulák. Egyszerűen mint műszaki ember írja fel a hatásláncot és Önmaga meglátja: Nincs hatáslánc! Minden gázmolekula külön saját mozgásvektorral rendelkezik.

Folyadékokban más a helyzet. Miután minden molekula a szomszédaitól a Coulomb erő folytán nem tud eltávolodni. Bár még ott is érvényesülhet a réteges áramlás, azaz az érintő irányú csúsztató erők a szöggyorsulás adott (a konkrét folyadékra jellemző ) értéke felett a falazat menti molekuláktól lemaradnak a középpont felé eső társaik.

De mint említettem a gázokban teljesen más a helyzet az egyes molekulák közötti nagy távolságok következtében.

Persze beépíthet sugár irányú lamellákat, de hacsak a két szomszédos lamella között egy gáz molekulánál éppen nem sokkal nagyobb távolság lenne a lamellák között, akkor a lamellák úgy "működnének mint két ping-pong ütő amik között pattognak a molekulák. Természetesen az érintőirányú ütközések következtében előre hátra haladó, a példabeli 1200 rpm (ami 1200/60= 20 f/s) R= 1m esetében
K=2*R*Pi ==> v=K*20 m/s = 126 m/s
Vagyis az egyik ütközésnél például a 200 m/s sebességű gázmolekula 200-126= 74 m/s a csőhöz relatív sebességgel mozogna a másik esetben pedig 126+200=326 m/s relatív sebességgel.
Azaz az egyik falnál 74 m/s sebességéhez tartozó impulzusa lenne hátrafelé mozgással (a forgással szembeni mozgás a hátráló mozgás), a másik esetben 326 m/s sebességgel haladna előrefelé.

Viszont egyik esetben sem hatna rá centripetális erő. Ha pedig nincs centripetális erő amely az érintő irányú egyenes vonalú pályáról kitéríteni igyekezne, akkor bizony a kitérítéssel szemben fellépő tehetetlenségi erő a centrifugális erő sem lép fel.

Nem véletlenül írtam lentebb, hogy például az urán dúsítására használt gázcentrifugák teljesen más kiképzésűek. És tetejében a fordulatszámuk 50 ezer(!) feletti (Egyes forrásokban 150 000 rpm szerepel.)

Végezetül elnézését kérem azért mert az írásaiból úgy látszott, mintha nem tudná mindazt amiről írtam.

Előzmény

Válasz

Kedves Géza!
Azért adom fel, mert gyakorta félreérti amit mondok, de még a képleteket is amelyeket az ábra mellé teszek, azt állítva, hogy sebességet hasonlítok össze gyorsulással. Külön magyaráznom kellene, hogy a forgó rendszerben a rendszerrel együtt forgó molekulákra hat a centripetális gyorsulás? Ezt tagadja? Csak bele kellene gondolnia, hogy a skiccen már áramlástechnikailag nyugalomba került, tehát a hengerrel együtt forgó légréteg van (ha tudom, hogy ilyen "szőröző" vitapartnerem lesz, talán berajzolom a radiális bordákat is) . De ez már nem is "szőrözés", hanem félremagyarázás
Lenyelem, hogy azt feltételezi rólam hogy Boltzmann vagy Coulomb nevét, vagy munkásságát az Ön hozzászólásából ismertem meg. Feladom, mert ez nem vezet sehová.
Bebizonyítottam számítással, hogy +0,5 Celsius fokos hőmérséklet szegregációnak kellene lennie egy házi körülmények között kivitelezhető centrifugában. Ön azt állította előzőleg, hogy kevesebb, mint 0,01 Cfok és otthoni eszközökkel mérhetetlenül kicsi.
Teljesen úgy érzem, hogy a számtalan tüske ellenére messzebb vagyok a probléma megértésétől mint amikor hozzákezdtem. Pedig, ha összeszámolnám, mindketten órákat töltöttünk a félreértések tisztázásával, vagy az Ön részéről a másik fél kioktatásával. Csak gondoljon bele: a jelenlegi fizikai elvek legnagyobb tisztelete mellett megépítettem egy szeparátort, várva, hogy mérhető hőmérsékletet kapok eredményül. Érdekem fűződött az eredményhez, számításom szerint mérhető eredményt kellett volna kapnom. (1200-as fordulat, cső radiális irányú hossza 1m). Nem jött be, ami teljesen megingatta az eddigi hitemet. Beléptem ide, és reméltem, valaki rámutat, hol hibáztam. (Most már tudom, a hiba ott volt, hogy következtetést vontam le túl hamar, ami minden fizikát szerető és értő embert jogosan felháborít). Műszaki ember vagyok, a megoldásban voltam érdekelt nem abban, hogy önjelölt fizikusnak kiáltsam ki magamat. De, a befektetett temérdek óra ellenére sem jutottam előre, még mindig nem tudom mekkora méretben és milyen fordulatszámmal kellett volna megépíteni a szeparátort.
Befejeztem, és köszönöm a skype lehetőséget, de nem hiszem, hogy eredményre vezetne

Válasz