Kedves Pizikus Janó!

Igazán nem szeretném elvenni a kedvedet a további elmélkedéstől sőt, éppen azt javaslom, hogy érdemes lenne elmélkedned azon amit írtál.
A dimenzió szó jelentése igazából úgy lenne helyesen fordítható: jellemző. És mint ahogyan nem értelmes a tört vagy töredék jellemző kifejezés, éppen úgy semmi értelme a Pi dimenzió kifejezésnek.
Egyébként sem magyarázná a Pi vagy bármilyen más töredék jellemző a fizikai jelenségek okait.
Teljesen más oka van a jelenségeknek.
Érdemes lenne azon is elgondolkoznod, hogy a matek és a fizika miben különbözik egymástól. ( Tudod, mint a ló és az asztal esete... mindkettő lehet négy lábú, de az asztal mégsem szokott megbotlani. )

Válasz

Kiegészítő magyarázatok a jelenleg hibásan feldefiniált fizikai jelenségekre:

1. Hawking sugárzás:

A Hawking sugárzás alapvető oka az hogy 2 darab 3-hoz nagyon közel álló dimenzió origója kering egymás körül ún. Planck-hossznyira. Magyarul nem is egy de rögtön kettő darab fekete lyuk kering egymás körül nagyon-nagyon közel . Ha csak egy lenne az őt körülvevő eseményhorizont geometriai formája egy gömb lenne és valóban SEMMI nem szökhetne ki belőle semmilyen irányba. Mivel azonban mára már TÉNY, hogy a foton gamma-sugárhossza bizony csak kiszökdécsel belőle, méghozzá pontosan két darab polaritási irányba, ebből következően a fekete lyuk-páros geometriai formája egy gömbhöz nagyon hasoló orsótórusz, melynek két darab pici lyukacska van a tetején és az alján ahol már ki tud préselődni a 4-hez nagyon közel álló dimenzió teljesen összetömörödött rugózata.

2. Foton = Nagy bumm , illetve az Univerzum tágulása

Einstein óta az Univerzum bizony relatív méghozzá nemcsak elméletben, hanem bizony a gyakorlatban is. Sőt ! Olyannyira relatív, hogy az ún. méret teljesen értelmét veszti benne. Mivel minden dimenziótengely végtelen, totálisan felesleges benne bármilyen szakaszt is keresni, kiemelni, néven nevezni, vagy előnybe részesíteni a többihez képest. Ezáltal a foton nevű jelenség egy és ugyanaz a jelenség a Nagy Bummal, kvázi mindkét helyen, eléri, vagy legalábbis nagyon megközelíti a dimenziók száma a 4-et. Az Univerzum tágulásának nevezett folyamat pedig a felső törtdimenzió folyamatos csökkenéséből ered. A foton tehát egy olyan Univerzum, amelynek relatív ideje a miénkhez képest extrém gyors , ezzel párhuzamosan a mérete a miénkhez képest extrém kicsi.

3. Sötét energia kontra sötétség

A 4 dimenziós eltérő téridősűrűségekre a legjobb példa a fenti volt: melynek az Univerzum relatívitását mi sem szemlélteti jobban, mint az hogy a Nagy bumm kvázi ugyanaz mint a foton. Ezt a gondolatmenetet lefelé is elképzelhetjük a 3 dimenzió irányában megközelített objektumokra vonatkoztatva figyelhetünk meg különböző téridősűrűségű szerkezeteket , mint pl. a fekete lyuk (nagy méretű, nagy tömegű, de lassú és ritka ) illetve hétköznapi sötétséget a fáskamrában (kisméretű, kistömegű, de gyors és rohadtul ott van mindenhol, olyannyira hogy az Univerzum tömegének 76%-át teszi ki, ami miatt piszkosul tágul tőle az Univerzum)

Válasz

http://youtu.be/ZWSepXgxX6Y

Szubatomi részecskéket alkotó szubdimenziók általános re-definíciós táblázata:

A részecskéket alapvetően három csoportba sorolták be a fizikusok:

1. hadronikus szint, legnagyobb , „álló” objektumok
2. leptonikus szint, kisebb, gyorsabban körpályán mozgó objektumok
3. fotonikus szint, legkisebb, leggyorsabb lineáris pályán mozgó objektumok

Az alsó 3 spaciális (tér-) szubdimenziókat az első 2 esetben a felső törtértékű negyedik jelenléte hajlítja görbévé, míg a harmadik esetben kiegyenesíti, mivel kerek egésszel bővül ki 4 spaciális dimenzió metszi egymást.

1. A hadronikus mozgás:

A hadronikus mozgást Newton óta álló testekként („nyugalmi” tömeg) , illetve _egyenes_ vonalú pályán haladó testekként értelmezik, még abban az esetben is, ha egyébként a test maga körpályán mozog (ekkor ugye sok kis részvektorra osztható fel)

„A hadronikus szintű részecskék alapvetően a +3.14* számú dimenzió környékén helyezkednek el”... Álljunk meg egy szóra ! Az előző mondat kicsit túlságosan is ragaszkodik a hagyományos, több ezer éve dogmatikusan és HIBÁS elméletekből leírt fizikára: a mondat a következőképpen válik helyessé:

A hadronikus részecskéket alapvetően a kb. +3.14* értekű dimenzió metszik ki. A hadronikus szinten nincs jelen a negyedik dimenziótengely, csak az alsó három, viszont a törtérték megjelenésével , az alsó 3 szubdimenzió, vagy ezekből 1,2 vagy mindhárom görbületi értéket vesz fel és spirállá válik.

A hadronikus szinten az alsó 3 szubdimenzióból 2 spaciális, planáris (egyenes , egymást derékszögben metsző sík) míg a harmadik spirális. Az itt megfigyelhető részecskék relatív vektorpályája : 0 , álló helyzetben vannak. Abszolút vektorpályájuk spirális mivel egymás képest minden esetben körpályára állnának , látszólagos vektorpályájuk pedig lineáris.

2. leptonikus mozgás:

Az alsó 3 spaciális dimenzióból 2 polarizálódik, míg a harmadik egyenes marad. Az itt kimetszett részecskék relatív vektorpályája kör a hadronikus szinthez viszonyítva. Abszolút vektorpályájuk toroidal spirál ( gyűrű felszínén leírt spirális mozgás)

3. fotonikus mozgás:

Mindhárom alsó spaciális szubdimenzió a maximálisra van tekeredve kívülről nézve, relatív elmozdulása egyenes. Abszolút elmozdulása mőbial spirál (mőbiusz-gyűrű felszínén leírt spirális mozgás)

4. A fotonikus szintnek is vannak lépcsőfokai , amit hullámhossznak neveztek el , akkor a spirális elmozdulás rugózata nyúlik ki vagy tömörödik össze. Ennek az oka hogy a fotonikus szinten sincs mindig teljesen 4 egész szubdimenzió csupán nagyon-nagyon megközelíti a delta pi érték a maximális szintet.

Válasz

Magyarázat: a kvantum-mechanikában napjainkban a következőképpen definiálták félre ún. szubatomi részecskékre az alkotó szubdimenziókat és metszésgörbületeiket:
Alábbi táblázat után sokkal könnyebben megérthetjük, hogy az ún. kvantum-mechanika miért mese-habbal:
ún. Hadronikus, szimpla polaritású szubdimenziók:
Up-kvark : olyan szubdimenzió melynek metszésgörbületi delta-pi értéke: ~+0.14*
Down-kvark: olyan szubdimenzió melynek metszésgörbületi delta-pi értéke: ~-0.14*
Mezonikus kettős (kétszer egyszeres polaritású) szubdimenziók,
Barionikus hármas (háromszor egyszeres polaritású) szubdimenziók,
Relatív vektorpályályuk nincsen mivel pontosan ebből a dimenzióból figyeljük meg őket.
Abszolút vektorpályájuk egyenes, ezáltal cylindrical spiral alapú pályát futnak be.
ún. Leptonikus, tripla polaritású szubdimenziók, jóval nagyobb metszésgörbületi értékkel:
elektron, müon, tau-részecske és neutrinó: delta-pi : ~ +- 0.9*
Relatív vektorpályálya ezáltal a pi dimenzióból kör alapú torodial spiral.
Fotonikus szintú kvadrapoláris részecske foton és anti-testpárja az antifoton (4 és -4 dimenziók)
Relatív vektorpályája mőbial vonal alapú mőbial spiral, abszolút vektorpályája : egyenes.
A spin nevű fogalom, alapvetően következik a fentiekből és könnyen megérthető, hogy miért vehet fel feles , egész vagy félegész értéket.

Válasz

Az alábbi videón jól látható miképpen görbíti meg az alsó három spaciális dimenziót a 0.14* értékű idő fantázianevű dimenzió

http://youtu.be/kajSx_NJQ_M

Válasz

Albert Einstein már közel járt az igazsághoz, a relatívitással kapcsolatban, csakhogy a dolgok nem úgy relatívak egymáshoz ahogyan Ő elképzelte. A PI-dimenziós Univerzumban a delta PI értéke az Univerzum minden pontján pontosan pi-3 , az ún. sebesség (és ezáltal a delta PI) növelésével , az egymáshoz képest való időeltolódás helyett a delta PI érték tolódik el. Finomításra szorul még _töltés_ definíciójánál az alkotó szubdimenziók polaritása is. Valamint fontos lenne a kvantum-fizika által definiált összes szubatomi részecske pontos szubdimenzionális re-definíciója, a fentebb felvázolt módon, alkotó szubdimenziók értékeire és polaritására. Ezúton kérek meg tehát mindenkit, vagy bárkit, aki lát fantáziát, az utóbbi 3ezer év legfontosabb tudományos forradalmának kibontakozásában való részvételre, az jelentkezzen NÁLAM ! mailor33@gmail.com

Köszönöttel és mély tisztelettel :

Pizikus Janó

Előzmény

Válasz

Tisztelt fizikusok és matematikusok ! Az alább felvázolt elméletrendszer egyelőre meglehetősen korai, vázlati stádiumban van. Bár vannak alaposan átgondolt alap-pillérei, a még pontosabb objektum- és jelenség-definíció ezen elv mentén való felírásához ezúton szeretnék segítséget kérni >profi< matematikus és fizikus Uraktól ! Kérek tisztelettel mindekit, hogy ahelyett, hogy csípőből lesöprik az elmélet-rendszeremet , alaposan vegyék fontolóra, a kecsegtető lehetőséget az anyag-antianyag paradoxon megválaszolására, a sötét energia és anyag magyarázatára , ami ezen elvek mentén látszólag könnyen magyarázható jelenségekké avanzsál.

Válasz

Két dimenzió egymáshoz viszonyított polaritását _töltés_nek nevezzük.

Válasz

Két dimenzió egymáshoz viszonyított metszésgörbületét (deltáját) _tömeg_nek nevezzük.

Válasz

∞ = 0
0/0 = 1

Válasz